Későn feküdtem, már a mában. Sok volt bennem a kávé, a cigaretta, a gondolat, így aztán elaludni is nehezen aludtam el. Ébredni annál könnyebb volt. Fáztam felébredtem, visszaaludtam és végül négykor keltem.
A tegnapról bennem rekedt kávémaradékra töltöttem némi újat, rendbe vágtam a konyhát és kiglancoltam a pofámat, ha már itt az ünnep.
Jelenésem is lesz több helyen.
A kerületben koszorúzás tízkor, délre a Népszínház utca, aztán Egyetem tér, Szabad sajtó útja. Nem tetszik a rendszer!
A kisbolt nyitva van, elugrom ezért-azért hétkor. Marci vidékre készül, nagy ajándékcsomagot vett. Ma a szokottnál nagyobb lesz a csendem a házban. Kutyát sajnálom, ő politikai üldözött, tüntetni, de ünnepelni sem jöhet! JJ Kárpótolom is valami reggeli-félével ihol, sőt rögvest!
Finomak voltak a süteményeid Livi! Látványra is szépek és ízre kellemesek. Nemigen emlékszem olyasmire, hogy valamit elrontottál. Az egyik szedertortád volt, ami hamar szétesett a tavalyi nyáron, nem tudom, mitől, és egyszer fordult elő, hogy túl sós lett az álompogácsád. Igaz, ennek rájöttünk az okára. A hentes a töpörtyűt sózottan adta, így a kelleténél több került a fehér méregből az alapba.
Az összeragasztós linzerrel az egészen kicsi gyerekkori ízeket varázsoltad vissza. Volt két idős vénlány dédnagynéném, egyikük matek tanár, a másik egész életében háztartásbeli. A kilenc testvérből ők maradtak egyedül ki a családalapításból, ketten éltek együtt Pestlőrincen. Csoda, hogy pártában maradtak, mert láttam fiatalkori képeik, és bizony szép nő volt mind a kettő. ők sütöttek heti rendszerességgel összeragasztós linzert, az volt olyan finom, mint a tiéd.
Emlékszel az ijedtségedre, amikor életedben először lángost sütöttél? Féltél rendesen, hogy eltolod, aztán milyen finom lett az is!
Sokat somolyogtam azon, ahogy elmagyaráztad, mit, hogyan „szoktál csinálni”, s a végén, ha a mű készen lett és el is fogyott, bevallottad, hogy még életedben nem készítetted!
Jobb világban, ahol a férfinek van munkája, biztos, és a keresete is elég ahhoz, hogy eltartsa asszonyát, neked a konyha lenne az ideális terep a munkára, házimunkára. Csak be kéne tenni egy számítógépet rögtön a tűzhely közelébe, s te, amíg sül, fő az étel lekötnéd magad.JJ
Igaz, egy mosogatólányt, vagy inkább, hogy kevesebbet unatkozz, egy mosogatófiút is fel kéne venni, mert amíg az étel elkészül, a háztartás edényeinek felét biztosan felhasználod erre-arra. JJ
A takarítást nem bíznám rád, mert a szemed korlát, nem mindent veszel észre. Most vakartam ki a konyhaszekrény-sort, akadt rajta prontózni való.
A sómentes vegeta, zöldségkeverék használata, nagy mániád, egyáltalán nem hülyeség. Van, persze, van, aki minimális sót használ. Sokak szerint ez egészségesebb, mint az általános, a hagyományos felfogás szerinti főzés. Valószínű, hogy itt igazad van. Igazad van abban is, hogy nem mindenki szereti a főzelékek alatt a kockázott, dinsztelt vöröshagyma alapot.
Látod, ebből, a magam részéről nem szívesen engedtem! Nem mondom, hogy nem ízlett a te, hagymamentes változatod, mert nem lenne igaz, de ha tehettem, magamnak a hagymás változatot készítettem. Úgy szoktam meg az összefőtt ízeket.
A fűszerezés-technikád, amúgy tökéletes. Külön élmény volt, ahogy díszítetted a kész ételt. Minden tányér étel egy apró kis műremek volt, öröm a szemnek, mielőtt a helyére, a hasba kerül.
Sajnálom, hogy Marci fiam nemigen mutatta, értékeli a munkád, a gondoskodást, mert hiszen gondoskodtál róla, dolgoztál érte is. Majd elgondolkodom, lesz időm rá, mennyiben, mennyire felelősek apák, fiaik bűneiért.
Ma kiemlékezgettem magam amúgy, negyvennyolcasan, rendesen. Délelőtt tízkor a helyi, a kerületi koszorúzás a negyvennyolcas emlékműnél, aztán egy hosszú délután, déltől ötig a Belvárosban.
Délben indultam, leraktam az autót a szokott helyen és egyre voltam a DK gyülekezőhelyén, a Népszínház utca külső végén. Negyed kettőkor indult onnan, az ott összegyűlt vagy kétszázötven ember a rendezvény helyszíne, az Egyetem tér felé. A szűk, lepukkant nyóckeres utcácskákon több minden emlékeztetett rád. Az orvosi rendelő, ahol a munkaalkalmasságid rendezted, a Német utca, a Baross utca sarkán a Meki, ahol Kiszoli csokoládéra hívott meg….
Kettő előtt értünk a helyszínre, ahol összességében úgy háromezer fős tömeg várt a kezdésre, a szónokra. Szokás szerint, közel az emelvényhez álltam. Talán emlékszel az október 23.-i Millás tüntetésről a jóvágású idősebb úrra, a magyarul beszélő németországi újságíróra. Vele futottam össze, megismertem, hosszan elbeszélgettünk. Érdekes dolgokat mesélt, mennyire más náluk a politikai kultúra a pártharcok között.
Pontos, kétórás kezdés, és a kötelező Talpra magyar után jött Gyurcsány. Briliáns beszéddel, briliáns beszédtechnikával, tényekkel, humorral, figyelem felkeltőn és figyelem megtartón. Szenzációs ez az ember. és ő áll a tisztesség, az emberségesség oldalán! A hülye, pozícióféltő szocik óriási hibája volt, hogy hagyták, sőt kényszerítették kiválni.
A beszéd után a himnusz, és a tömeg vette az irányt a Millások rendezvénye felé. Érkezéskor a Szabad sajtó úton, tíz perccel három előtt már óriási tömeg volt. Itt is felmentem egészen a pódiumig. Nem könnyű feladat volt eljutni odáig. A szervezők nem az októberi koreográfiát követték. Voltak átfedések, utalások az akkori, nyolcvanezres rendezvényre, de hiányzott a szerves átkötés technikája. Hiányzott a Nem tetszik a rendszer zenéje, a jó, pörgős zene. Volt helyette nyitásnak Pityinger versutánzat, amit kár volt programba, nyitóbeszédbe venni. Gyurcsány után amúgy is, a beszédek egy-két kivétellel Pityinger színvonalon maradtak. Többet lehetett volna kihozni belőlük, de az egész rendezvényből is profi szervezéssel.
A Majtényi beszéd kezdetekor elindultam a tömegben vissza a keleti felé arcokat, táblákat fényképezni. Egész a jégbüféig állt tömötten a tömeg. A Petőfi utca sarkán kordonnal elkerítve tőlük egy ötvenfős varjúszín társaság, a sarki cukrászda üvegablakán egy falragasz - Ki az a Simicska Lajos? – és utána szellős, széles üres utca egész az Astoriáig. Vagyis ötvenezer ember a rendezvényen. Sok és kevés.
Kerestelek, persze, kerestelek a tömegben, pedig tudom még messze vagy. Ha jössz, legyél ügyes, add el magad ügyesen, s ha okos is vagy, munka is lesz, és karácsonyra a Csillát is utolérheted. JJ De be ne jelentsd a szándékot előre! JJ
Még csak fél tizenegy! Megyek, iszom egy kávét…..
Áldja istenem minden léptedet, Líviám! Legyen áldás az összes utadon!
2012.03.15.
Gábor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése