A mai jelentést, lehet, késéssel teszem fel. A késés, ha lesz, tudatos, tervezett. Megvárom, eszedbe jut-e a névnapom. J
Horányban horányi ritmusra él koratavasszal az ember. Hiába a tegnapi huszonegy fok nappal, hajnalra a hőmérő csak hármat mutat, és ha annyit, hát annyi is van. Sötétben, fél négykor ültem ki a teraszra. A gép nehezményezte eleinte a hideget, de némi könyörgés-rábeszélés után beindult, hagyott dolgozni. Megírtam mai, kötelező büntetőversemet, és melegíteni az el-elgémberedő ujjakat bejártam a házba, hol port törölgettem, hol az étkező plafonján a helyenként elvált födémelemeket ragasztottam vissza.
Ha nem ismered a büntetővers szó eredetét, elmondom: A királyi TV-ben a hetvenes évek vége felé tettek be új műsorszámot. A Híradó után, az esti film elé, szombat este egy-egy nagy magyar költő versét, valaki neves színész előadásában. Erre cuppant rá a nép és hamar fogalom lett a szombat esti büntetővers kiszólás. Ma már ez is történelem.
Minden hajnali perc hasznos, értékes volt. A sötétben, fél öt felé beindultak a madarak, koncertet adtak a téren. ingyen jegyem van rájuk, kapom naponta, pedig istenuccse, nem is levelezgetek velük. JJ Csak hallgatom azt a változatosságában végtelen dallamos szépséget, amit adnak kéretlenül. Most, ilyenkor a rigók viszik a prímet. a csalogány dalára még várni kell. De jön a május is, elkerülhetetlenül.
Hétkor begyalogoltam a faluba. Vettem mosogatószert, csirkenyakat a kutyának, cigit, hogy rontsam a jó levegőt és udvarolgattam egy sort a kedvenceimnek. Ittam egy jó kávét a péknél, megdicsértem Esztit a hentesnél, mert gyönyörűen lefogyott. Hazafelé beugrottam egy rövid kis beszélgetésre a kocsmába. Kötelező fogyasztásként lenyomtam egy meggyes-almalét, mit mondjak, a konyak jobb, de az elvek azok elvek. Néha hasznosak.
A három évvel ezelőtt már szűk GAS farmeromban virítok és jobb így!
Marci nem jelent meg az éjszaka. Majd jön, ha kedve van. étele van holnap reggelig, mert utána mindent lezárok megint. a vasárnapi rutinom sem akarom változtatni, készülök Békásra, misére.
Most indulok a gátra, körséta kutyával. ha látok valami érdekeset, lefényképezem.
Séta megvolt, elharangozták a delet. Kutya ma is nyelt fél kiló port, annak rendje-módja szerint, mint alsókuplungos állat, és lógó nyelvvel, de végigszaladta a távot. ahogy szoktuk, a pórázról leszedtem, szabad volt, mászkálhatott. Az első pillanatban, ahogy nem figyeltem eléggé, természetesen meghempergett egy nagy adag lócitromban. Most kicsit sárgászöld, de nem sokáig, mert megfürdetem.
A terepen még alig duzzadnak a rügyek. Egyetlen galagonyabokor, szép, napos helyen már mutatja, zöld lesz nemsokára, de a többi még kivár. Csak az elvétve látható bodzabokrokon centis már a levél.
Picurral mindent nagy jól megbeszéltünk, eljátszotta a hálás hallgatóságot, bámult rám nagy, barna szemekkel, aztán szaglászott tovább.
Mire hazaértünk, Bagíra leszedte a húst a csirkecsontról. Picur megzavarta ugyan, egészen a Tibor kapujáig, de késő bánat, a hús eltűnt, csak a csont, a köret maradt neki ebédre. Így jár, aki nem eszik meg mindent tálaláskor! JJ
Elfelejtettem mondani! A mámik a faluban már árulják a virágokat. Nárcisz, jácint, mifene, meg palántázni való vegyest. Megláttak reggel, volt öröm, itt a kuncsaft! Gábor, vigyen a lánynak szép virágot!
Mondtam, már nem éppen aktuális. Bólogattak. Láttam rágják a hírt, jó pletyka lehet még belőle, de aztán gyorsan feltalálták maguk! Gábor, vigyen virágot, vitt maga akkor is, mikor senkije nem volt, vigyen bátran! Hiába, az üzlet az üzlet. és valóban jól ismernek a fiatalasszonyok. JJ
Kész a fürdetés, kutya újra fehér. J Itt fekszik a napon.
Küldök neked Gábor-napi virágot! Saját, horányi!
Nézegettem a képeid. Istenem mennyi virágot adhattam neked. Ha tudnád, mekkora öröm volt adni! Hogy vártam a vágott virág szezont, mindig más csokorral beállítani, kitenni neked asztalra, ébredésre, az évszakok változó kerti szépségeit, cserélni háromnaponta, hogy mindig friss legyen! A fényképek őrzik. Látod, milyen szerencsés ember vagyok, hogy nekem jutott gyönyörű harminc hónapod! És plusz egy, ráadásnak. L
Nézegetem a munkába jelentkezésed nálam maradt emlékeit. Majd ezer nap alatt alig négyszázötven jelentkezés, kampányszerűen. Sokáig csöndek, majd lökés, nógatás apádtól, s ha már nem bírtad nyaggatását, egy hétig napi tizenöt húszat is kerestél – öt napig. Utána négy-öt hónap szünet. Hiba volt. Talán az én hibám is. Pedig a meghallgatásokon, ahova eljutottál, a nyolcból egy befutó bizony jó eredmény volt, Lívia.
Ha lehet, legyél kitartóbb. Ne állj le, ha elment az első nagy csomag. Ne úgy várd az eredményt, hogy közben semmit nem teszel. A várakozás sehol se jó! Esélyt ad eltunyulásra, depresszióra. A folyamatosság egyben neked is szellemi terhelés, leköt a keresgélés, a válogatás.
Most a bármi is jó, ez olyan világ.
Most többedmagammal én is segítek egy kétgyerekes, nálad fiatalabb kis hölgynek munkát keresni. Tizenhat éves korától van munkaviszonyban, mellette tanult, szerzett szakmát és érettségizett, és az eddig ledolgozott idejében mindössze egyszer váltott munkahelyet. Szült és nevelnek két gyereket, s most betört a krach. Gondolod könnyű lesz találnunk valamit?
Megjöttem az esti beszélgetésről. A nagy csodálkozások ideje elmúlt, már mindenki magától értetődőnek veszi, hogy rendelem a meggyalma maszlagot. Kevesen voltak a hétvégén idekinn.
Lehet, összefügg azzal, hogy ma munkanap van, de lehet, csak kikopnak innen is emberek. Kiirtja őket innen a pénzhiány.
Nem írom nevét, de ismerted az embert - egyszer ordítottam vele rendesen, mert simán az autómnak jött kocsival, pedig volt helye bőven, s mintha misem történt volna, ment volna tovább. A házát eladta semmiért. A gyönyörű házért tizenhatot kapott, s családostul albérletbe költözött. Devizahitel.
Tegnap éjszaka betettem egy filmet lejátszani, aztán, úgy félúton ki is kapcsoltam, elaludta. Hugh Grant film, Szirének címmel. Banálisnak nem nevezhető történet-forgatókönyv, de a jó film kategóriától messze van. meg van spékelve némi erotikával és erőszakoltan próbál valami mondandót, tanulságot átvinni-átadni, nem túl sok sikerrel. Kicsit abszurd.
A filmet te is elkezdted nézni egyszer, de mint annyi mást, ezt is abbahagytad. Most, este, befejeztem. Megnéztem a tegnap lemaradt részt és találtam, a vége előtt öt perccel egyetlen rövid párbeszédet, anglikán pap és felesége között, amire azt mondta, ezért a néhány percért, ezért a bölcsességért megérte a filmet megcsinálni. Hogy mi volt az? Tornásztatnálak kicsit. Nézd meg, rájössz magadtól azonnal. Tudom.
Megkaptam a névnapi leveled, a zenével. Köszönöm. Gondoltam, valahogy így oldod meg a dolgot, egy hívás sok pénzbe kerül, meg zsenánt. Köszönöm.
Az utolsó babakönyvért felforgattam az egész házat. Nincs, nem találom, pedig emlékszem tisztán, világosan a keményfedeles borítójára, a rajta lévő képre is. Én vettem anno neked, de sosem adtam oda. Egyetlen lehetőség maradt, pesten is átforgatni mindent, talán mégis ott van, de lehet, ha ennyire nem akarja, hogy megtalálják, annak oka van. lehet, jobb, ha akkor sem postázom, ha mégis előkerül. Nem vagyok babonás, sose voltam, de talán hagyni kell a fenébe. Ha mégis meglesz, ellesz nálam a polcon.
Befejezem mára.
Áldja Istenem minden lépésedet, könnyítse útjaid.
2012.03.24.
Gábor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése